Antal Anita Vivien: Redva 3
No items found.

Kígyótolvaj (versek)

XXXVII. ÉVFOLYAM 2026. 13. (939.) SZÁM – JÚLIUS 10.
Antal Anita Vivien: Redva 3

Kígyótolvaj

‍

Félholt tüzet őrzünk.

Gyűrűink már izzanak,

mikor könnyeim menekülését

tűröm, mint atyai verést.

Áldozok egy részleges heterokrómiának,

keserű füstöt nyelek, 

csak még időzhessen szemem

ujjai hosszúságán.

Bolond költő vagy! – gondolom, s végignézem,

ahogy egy fémgyűrű orvul gazdát vált,

s az immár kifejlett reggelre tekeredik.

Megfosztották tollaitól

a lelkemben alvó angyalgyereket.

Már holt tüzet őrzünk.

 

 

Tiszta fehér

‍

Valaki hangosan verset olvas.

A gyermekarcú felkapja fejét,

pillanatra kizökken.

Ismeri a sorokat,

s engem átjár az elégedettség:

értelmet nyertem.

 

Zsúfolt asztalunknál

minden mozdulatom bódult vallomás.

Nincs már itt szégyenem,

ahol egy tőlem távol álló Isten

fehér csíkokban megnyilvánul.

Mégsem merek testéből fogyasztani.

 

Hallgatom saját soraimat,

mint ismert prédikációt,

figyelem a tányér fölé hajló embert,

mint falumbeli papot,

de ő nem pap, nem is szent,

legfeljebb züllött múzsa lehet.

 

Nincs mondanivalóm,

jobb híján elmélkedem:

Vajon fél-e a haláltól,

s ha nem, mitől fél igazán?

Akkor örvend jobban, 

mikor macskát vagy szűz havat lát?

 

Ha csak feleannyira imádnának,

mint ezt a sokat várt fehérséget,

megszűnne végre az utcákon

kísérő vinnyogás, a hang,

ahogyan a törődés utat próbál törni magának

kialvatlan testemből.

 

‍

Lakónegyed-istennők

‍

A Grigo kurvái kartonlapokon ülnek,

télen azért, hogy ne fázzon a seggük,

nyáron meg, hogy ne égesse a beton.

Szűk ruháikban kirajzolódik

háj, narancsbőr, formátlan farpofák.

Mindezek toxikus jólétről árulkodnak

egy világban, ahol

willendorfi Vénuszok

és a heroin chic képviselői

osztoznak sorson, szivaron.

Mindig nevetnek,

a pește mindig közel van.

Kávét szokott hozni a Profiból,

mikor nincsen épp kliens.

Ritkán akad.

De ha vénember érkezik,

megüresednek a kartonlapok,

kihűl a kávé, eltűnik a pește.

 

 

Napéjegyenlőség

‍

Az ég tiszta, látni benne egy nélkülözött kislányt,

ahogy elejti fonnyadt békavirágját.

Szelíd vagyok akkor is,

ha megmondják: Nem vigyázok rád.

Egyedül soraim vallják meg, mi vagyok. 

Kérlek, olvasd fel, ismételd,

csak ne nekem kelljen.

Micsoda hatalom, hogy nem vagy senkié.

 

‍

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb