.svg)
Juhos Sándor: Still Life with Pedicure
Föld
Görcsbe torkollott kényelem a szélcsend,
kitálalja most a tájat. A kilöttyenés
felfesti a porba a falu térképét,
utolsó utcájában a szokásost.
Ott laktok. Nyelvek zsibbadnak el
és hirtelen újra lesznek mondataitok.
Párhuzamos univerzumokban,
a szomszédos településeken
visszhangoznak artikulálásaitok.
Öblösségükből profitálnak a fűzfák.
Most némán tűrik a tájat és remélik,
hogy egyszer sámlik lehetnek nektek.
pont
mindenki vetít
távközlekedésért
mozi és részletes beleélés
a tegnaputánt
elszámoltam
csak lógtam megfagyottan
az utcafény
fokainak zaján
egy lyukas műbőr kabát
nem tudott
fantázia menti
felbukott vigyor lenni
rejtélyt búg
izzó szögfelhőt
fogyó miérteket a tettről
dohot cserél
padlást vált
osztódik a molyon
de most már
többé a teljesen is másmilyen
tél
végignéztem
és nem
tettem
semmit
sem ér
tűz
nem nyert csomagolás lettem
volt időm a temérdekben
vaskályhában olvadok
a láng régebben apa volt
napi tíz órában
tó
felém int közelebb
dombról pocsolya
bárcsak megtalálnám
a gumicsizmáimat
lehetnél közelebb
egy pillanat
bárcsak ne találnám
a kifoghatókat
lehetnél közelebb
te pillanat
Rés
Hajszálíveket karcol lángunkba
maró csöndünk. Végzett velünk,
nem hallgatja tovább kusza
elektronikánk. Rendszerünk
hálátlanul kivájta csillagpora.
Nélküle szétfagynak, kikhez nem
szóltunk semmit. Amit nem akartunk,
így jó érzéssel tölti be a két másodperc
közötti koccanást. Mindegyiket.
Plafonról potyogó meggyőződésünk
gondoskodásba csomagolt történet.
Látjuk, hogy ropog, oltják. Füstjében
c
s
a
t
o
r
n
á
k.
Szabó Gergely 1991-ben született Siófokon, jelenleg Győrben él. Verseit publikálta többek között a Tiszatáj, Ambroozia, Műút, Tempevölgy, Kalligram, FÉLonline. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének.
