.svg)
A nyír előbb bőrét hámlotta el, majd ledobta / kérgét, lázba kapott, elszenesítette fájó húsát, / takarónak hullott leveleire szórta saját hamvát...
Ami szembetűnő Vári debütkötetében, az az, hogy már abban kész van a versbeszéd mély alaptónusa, amit továbbvisz a második könyvben...
Nem vagyok álszerény: van néhány jó versem.
A teljességből kiválva / és boldogulni, ahogy lehet, / fölkészült lenni már másnap, – / születésnek nevezitek, / én meghívásnak.