.svg)
A halálom utáni estén Hasonmásaim iszogatnak Az üres székeket elteszik láb alól
Magányos katona a szív, szétfeslett egyenruhában; a bajtársak az árokban fekve maradtak, a füst és a mérges gáz elillant, az elnyert területeket elpusztították.
Elbújni benne túl kicsi a város az ember végül mégis összefut azzal, akit nagyon szeretne látni azzal, akit nagyon nem
amikor a brüsszeli repülőtéren újra láttalak, keveset változott, sugárzó, valójában ugyanaz a félős kislány, aki nem akart megcsókolni az öltözőben ´69-ben,
