Hol élők élnek, lábuk alatt magma horkantva álmodik fojtott tüzével, amíg naiv ág rózsát hajt fügével, vulkán száját is betömné a magja
Szomorú módszerei a katasztrófa elkerülésének. Csak villog, kollimátorban a virrasztás.
Adriannak van egy kövér kecskéje tele tejjel – jönnek hozzá az egész városból hátha jobban menne a soruk. Adrian mindenkinek mér a tejből – mert ki nem szeretné hogy legyen
Még egyszer találkozunk. De nekem senki nem mondja, hogy holnap nem tudlak majd megcsókolni, karácsonykor tapintatosak vagyunk.
Prométheusz tejtestvére az egyre növekvő időben: utánzó majomszokás, sziklához kötözve. Együtt várják a madarakat,