Vak óriások lökődik egymást a finom penésszel megrakott hajnalok repedései közé akadt fényben.
Cserepeket ölel a jég, a centrumig hatol, kettérepeszt. A falak tövében madarak.
ígéretkötegek sorakoznak a porcokon, becsszavaktól roskadozik a gyenge szövet.
érezted már, hogy hadifogoly/ vagy a saját lakásodban.
Az összes város igazából nagyon régi és vérzik. Két repülés között, vagy vízzel feltelő vezetékek között, testből, összehegesztett szilárd testekből, akár egy angol rave partin, pont úgy...
Az élet sokkal komolytalanabb, mint mi, mondta nevetve apa, csak aki nagyon szeret élni...