a sofőr apolitikus, természetbarát. csak az égő cigarettám / felett van hatalmam, mondja. a sofőr szája meg-megrándul, / akár egy alvó behemóté.
ahogy a fák haladtak elhaladtak a percek / csak hamuvá vált éjek maradtak belőlük / és érthetetlen versek
arcodból a bánat növesztette nagyra a fákat, kinek szíve helyén akarat volt csupán
A test csak cifra szolga, te vagy az úr, / fehérjepor: l’amour.
az udvaron, mint lusta macska, / elnyúlik az esti köd