világéletemben utáltam a keresett rímeket s most lám mégis itt ez a kínos két sor hazudok persze
(Az ő mezői vizek, rétek) Tárgyak indulnak át a kerten;
Mit mondjon, mit ne mondjon el az ember. Kiről verseljen, fojtott fegyelemmel? Dombról, szántásról vagy acélról írjon.
előttem fél tucat telefonszám hever fogalmam sincs, melyik kié vaktában hívom, ha felveszik
Átcsusszanok egy kerítés alatti résen. Valami távoli izgalmat érzek, nem is kalandvágy vagy félelem,