.svg)
Nagybátyám ismét kávét kért. Elhűltem, legutóbb ugyanis nem kicsi, hanem nagy dobozzal vittem neki. Napokig tépelődtem, hogy az immár egyértelmű galádsággal szemben hogyan lépjek fel.
Ellustul, ami zöld, ellustul, ami sárga, / a zöld maga lustul el, beszakad, kék férgek / bújnak elő, de a levegőn elpusztulnak
mikor volt már, mikor lejka tanítónő akart lenni. tanítónő leszek, liza, tanítónő, csicseregte lejka csillogó szemmel agyonnyűtt rongybabájának, lizának.
Igen, lencsét is főztem. / Az újév szerencséje ezzel bebiztosíttatott.
És ekkor előkerült egy apró, hegyes síp, egy régi, kopott darab, amit valaha a saját gyerekei kaptak, hogy megvicceljék egymást.
