.svg)
A színházi rovatban elsősorban erdélyi magyar társulatok előadásairól jelennek meg kritikák, de teret biztosít fesztivál-beszámolóknak, színházi tematikájú esszéknek, tanulmányoknak is.
Orff zenei művének egyik furasága éppen az, hogy grandiózus, magasztos formába önt nagyon is profánnak számító tartalmakat, amelyeket ezáltal fennköltként értelmezünk.
Szőcs István néhány nappal a kolozsvári bemutató előtt veti fel Marosi Ildikónak: „Szembesítés lesz ez egy nagyobb, szélesebb közönségréteggel. Kérdéses, megbírja-e Bajor ezt a próbát?”
Lelassulni mentem a színházi forgatagba, közösségi élményt gyűjteni.
Daisy enged is a nyomásnak, így Bérenger egyedül marad.
A mai kusza világban, ahol minden a szétesés szélén áll, groteszkkel indul tehát a fesztivál; nem kevesebb mint négy órában.
Az előadás három síkon zajlik: az első a szöveghű réteg, a második sík az, amelyben az előadás a megírt szöveghez képest újat tud mutatni a közönségnek, a harmadik pedig a koncepcionális réteg, amely
