No items found.

Leoninus, augusztusban

XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 18. (728.) SZÁM – SZEPTEMBER 25.

A fecskebéka állapot

Barbarossa kérésére

Hogyha a fecske elúszik: lelki vizekre,

már fele tréfa csak és – szállnak a békazenék.

Ám, ha a béka kireppen, nincs már csend a ligetben,

tűnik a vágyról a fék, tárul az óhajos ég.

De:

Nem leled úgyse a Brehmben, csodáld csak feszülő csendben,

hogyha a fecske a bék, messzire száll, aki még!

A tücsök és a hangya társalog

Krisztina kérésére

Én egy hangya vagyok, szorgalmam kiragyog,

távoli csillagon ég, éltet a munka, a gép.

Mert csak a szívhegedűkön játszom, el sose tűröm,

hogy széttörd a zeném – mélyén úszik az én.

A szerelem mint kép és képmutatás

Tímea kérésére

Minden képmutatástól távol a kép, ha világol,

nem más az: szerelem – másban szétszerelem.

Ezt hagyom versben, képben, meg sose érthetem én sem.

Tűnik a kép, a helyén nincsen más, csak a rím.

Csak a hiánynak van súlya

Csaba kérésére

Élő súly a hiányban, ember vagy csak a tájban,

mozdulsz rettenetig, titkaidat figyelik

Tündérek, kitaláltak, ők veled úgyis kitolnak,

járnak súlytalanul, bennük a súly lemerül.

Tartsd magad emberi szinten, túl a valókon, a nincsen,

Semmiden újra segít: Isten vagy csak a Nícs*!

*Nietzsche

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája idén is megszervezte a Kolozsvári Magyar Napokon a már hagyományosnak számító helyszíni versírást. A közönség által megadott témákat ez alkalommal leoninusokban szedték versbe a meghívott költők. Egyed Emese, Horváth Benji, Karácsonyi Zsolt, László Noémi és Szálinger Balázs a Bulgakov Kávéház teraszán rögtönzött írásait közöljük lapszámunkban.

 

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb