az a madár mely félve rikolt a magányos udvari fa sorvadó lombjában
mint kint felejtett száradó ruhák áztam ezekben a képtelenné tett városrészekben és néztem ahogy az épületek fényei újra és újra tócsákba lépnek
Éjjel 2 órakor még látták a korlátnál, 2.01-kor már a Reuss folyóba vetette magát. A város azt beszéli: mellé feküdt.
És miért nem történhetne meg az aminek lehetetlen megtörténnie
Mivel tökéletesen tisztában voltam a betegség lefolyásával és végkimenetelével, miután túlestem a kezdeti sokkon, választhattam két út között.
mindenki úgy néz rám, / mint aki már nincs is teljesen itt
Az emléknap hivatalos programját követően kötetlen beszélgetés vette kezdetét, ahol a jelenlévők további személyes történetekkel és anekdotákkal idézték meg Láng Gusztáv alakját, méltó módon tiszteleg
.svg)
