Kiszakítasz a mezőből egy foltot, szabálytalant, érdektelent, és a mélyére közelítve ráismersz valamire, amiben otthonra találsz, és az otthonban magadra...
– Kell nekünk ez a tojásfőző? – kérdezem anyámat, aki tőlem fél méterre az akciós sajtok közt válogat.
Magányosan üldögél a bamba bomba. Ágyútöltelék. Úgy gubbaszt csappantyúján, mint akit már réges-régen csőbe húztak.
Jéghideg van Bukarestben, előző nap havazott.
Aladdin, az úszómester, a gépházban lakott. Ott hátul volt neki a fészke, hímporos kis sarok, egy olvasólámpával megvilágítva.
A fejemet már emelem. Olyan pózban fekszem az ágyban, mint az ejtőernyősök, amikor kiugranak a gépből és zuhannak a föld felé.