amikor leesik egy kő a szívemről / felkapom és a zsebembe csúsztatom
Anya, milyen békésen adtad föl magad.
Csak ne ráncosodna napról napra / a bőr, hogyha külső időt mér.
szorítom anyám kezét / a másikban egy telepakolt punga
Kacajod a tenger hullámzása, / ami elrejtezett, felszínre hozza, / majd kimasszírozza a görcsöket.