.svg)
Barna vagyok, barna és erős, de a tenger, ez a megfejtésre váró, dán tenger
úgy akarok meghalni, mint José Arcadio, az öregebb: kezemben a pöcsömmel, homlokommal a fakéregnek. a cirkusz elvonult. este volt, és reggel lett.
Csak mosolygott, hintóját már mozdították a kancák, hiszen épp dagályra állt, és el kellett még érni az indulást, plusz még a berakodás. Mosollyal indult
A migrénnel mintha üzennének a majdnem túlvilágról, most mégis a rokon lánynak viszek szentelt vizet,
az erdő miatt csinálta az egész cécót azért hozatta ki a sok irdatlan nagy hangfalat
valaki felmegy egy hídra lenéz és azt gondolja az ember elvágyódik a hömpölygő vizek láttán és a hegyek most sem vándorolnak
