Farkast kiáltok, hogy rémületet ne kelljen. Hallgatsz. Hiányok szédülnek mellettem;
Azt hiszem, nem kell már folyton ajtókat keresned, nem kell újabb élmény mások hatósugarában, nem
akváriumunk sápadt falai közé visszakúsznak a régi dallamok
A fordult farkasnak már nincs reménye: körötte is megfordult a világ, esélye sincs, hogy régi önmagát felhozza most a teliholdas fénybe,
Libasorban a méretek, Aki hápogni mer, azt fejbe rúgjuk, Aki nagyobb a másiknál, azt is.
Mivel tökéletesen tisztában voltam a betegség lefolyásával és végkimenetelével, miután túlestem a kezdeti sokkon, választhattam két út között.
mindenki úgy néz rám, / mint aki már nincs is teljesen itt
Az emléknap hivatalos programját követően kötetlen beszélgetés vette kezdetét, ahol a jelenlévők további személyes történetekkel és anekdotákkal idézték meg Láng Gusztáv alakját, méltó módon tiszteleg
.svg)
