.svg)
A téridőm szövetében egy bomba az emlék, / fekete lyukhoz ér, ami minden színt elnyel.
k. m., nagyváradi vezető színész rám és akkori / szerelmemre, a szintén színészre emeli tekintetét
Egy panaszos fing útnak ered, / egy meddő, meredő test a zsibbadt oldaláról / átfordul arra, amelyik fáj.
te drága lány / mesterekre vagy kárhoztatva / kik öregebbek / szelídebbek / férfiabbak nálad
Ülünk a Boszporusz partjánál, átkozódunk, / a nap fénye csillan a tengerben tükröződő / vodkáspohárban, lehúzzuk (a vodkát)...
a kocsmával jó sokáig farkasszemet néztem / amikor pislogtam azonnal harapott / ott lesett rám a falu közepén az út mellett a boltnál
