Kritikák, esszék, tanulmányok, jegyzetek.
Nagyon aprólékos és figyelmes munkát feltételez egy ilyen témájú könyv megírása.
Az elemzés számos érdekes adatot tár az olvasó elé, például kiderül, hogy melyik szerzőnek melyik találmány a kedvence, vagy éppen ellenkezőleg, melyiket tartja valamilyen szempontból veszéyesnek.
Megszoktam már ezt az egykori Szovjetunió utódállamaiban. Próbáltam a természetre figyelni.
De létezik-e tényleges polifónia, poétikailag, nyelvileg változik-e bármi?
Hogyan temessünk írót?, adhatnám e szövegnek az alternatív címet, még távolabb kerülve a választól.
Takács Csabának jóval többet köszönhet az erdélyi magyar kultúra, mint amennyi a hétköznapi beszéd tereiben erről tudható. Ez alól a Helikon sem kivétel.