Mint avarillat, / lágy lombsuhogás bódít. / Fekszem az éjben.
Hajnali öt óra múlt. Teljesen sötét van. A sátor bejárata előtt állok, onnan figyelem a balra, srégen fölfelé futó hegyoldalt; kis, világító pontok araszolnak rajta.
Valami lényegidegen történik, úgy érezhetjük, mindahányszor a cím ad programot egy abszolút zeneként is remekül beváló műnek.
Első dolgom ma reggel, hogy kijavítsam az előző napi harminckilenc tollbamondást.
Lea vagyok, Lea vagyok, Lea vagyok
1. Szárítóra ágyneműt szellőzni kell. 2. Edényt eltenni kell: legyen rend. 3. Mókus ne haljon éhen, míg meggyüvök.
Ha sikeres nemzetet akarunk, márpedig sikeres nemzetet akarunk, előtérbe kell helyeznünk az anyákat és az anyaságot.
Péntek este van, és újra koncert. M. Vivaldit játszik régi zenei együttesével a Karlskirchében.