Kétszer is megmosom a kezem, csak utána kezdem átrendezni a reggeli rohamban félig kiürült süteményespultot.
Egy vödör víz felett áll. / Azt képzeli, tenger.
Kérdőjel-testünk fogassá lett, / rajta kölcsönkért ruhák.
Otthoni part, / oly keveset mondtam el neked, / oly sokat énekeltem rólad.
Szegény Irimia! A véletlenek micsoda tréfája sodorta őt, a Jalomica megyei parasztfiút a Lazăr gimnázium mondén fiúosztályába?