Holló / krákog / enyém ez a tavasz / és most sietnem kell / a tejút kapuja kitárva
A kicsi Mózes szokásához híven nem válaszol, leteszi a súlya tekintetében valódi kardra emlékeztető vívóeszközt, és kávébarna kabátjában motoz, cigarettát keres.
Egy sonans, búgó kagyló mélyéről rekedt női hangot hallok, fulladozva a köhögéstől kéri számon rajtam, honnan tudom az elérhetőségét, ez egy titkosított kagylórendszer, kiáltja...
Góth Gábor, a jó nevű író és szerkesztő, egyedül maradt a lap szerkesztőségében.
csikkek az üveg hamutartó peremén abban a vásott nagy- / szamos utcai szerkesztőségi szobában égnek élnek parázs- / lanak figyelj Mózes mondjuk a mai napodat?