Kritikák, esszék, tanulmányok, jegyzetek.
Megszoktam már ezt az egykori Szovjetunió utódállamaiban. Próbáltam a természetre figyelni.
De létezik-e tényleges polifónia, poétikailag, nyelvileg változik-e bármi?
Hogyan temessünk írót?, adhatnám e szövegnek az alternatív címet, még távolabb kerülve a választól.
Takács Csabának jóval többet köszönhet az erdélyi magyar kultúra, mint amennyi a hétköznapi beszéd tereiben erről tudható. Ez alól a Helikon sem kivétel.
Az embert mindig nyugtalansággal töltötte el a csillagtalan, zárt világállapot – nem elhagyni akarja, csak túltekinteni a mindenkori horizonton, ahol valaminek lennie kell.