Mentek egymás mellett, de nem fogjátok egymás kezét, mert a barátod szerint az egy temetőben már sok lenne.
Egy éve is azt írtam az őszről, hogy másmilyen. / Hogy hiába ropog. Meg a köd.
Egy idős házaspár beszélget / az öregotthon teraszán. / Nagyon meghitt, nagyon kedves, / szinte egyenesen magasztos / a jelenet.
És Sziszifusznak MÉGIS sikerült / a behemót-nagy követ / a meredek hegyoldalon / a csúcsra felgörgetnie.
hangosan tapsoltunk: / így tettük hallhatóvá a láthatatlan munkát.
De hogy milyen reggel volt, az is, Pista bácsi, / indultunk volna, mentünk volna haza innen / oda, a városodon át, a városon, ahol pár évig / én is, igen, mentünk volna tehát, indultunk