Egyetlenegyszer jön le velem reggelizni, és kiábrándul, hogy szupermarketből van az étel. Müzlis joghurtot eszik, én visszafogom magam, hogy ne lakmározzak be a püspökkenyérből.
Balgagó eltűnődött, mit jelenthet ez, de ahogy a patakra nézett, megsejtette. Széllökés-sóhajok kíséretében beleereszkedett a vízbe, és lassan gázolva benne a távoli épület felé indult.
Ő a lelkét keresgéli eközben, a gyerekkorába kalandozik vissza, arra a napra, amikor lovas poszterekkel ragasztgatta tele a szobája falát, és nagyon boldog volt.
dicsértelek / hogy megtörjem a Csendet / te felnevettél / a bejárónődé az Érdem / szerencsére megtehetitek / nálatok Rend van és Tisztaság
Most tehát olvas, és úgy érzi, nincs egyedül. Nem osztja meg mégsem egyből a linket.