ma tudom a kövek hol hevernek hidegen és válogatatlanul
Aludtál-e már olyan ágyon, hol csak a magány ölelt vágyón?
Az ősiek Hælwyrhtannak, „a sikolyok dombjá”-nak nevezték.
Meg se hét, de meg se hat, Meg se éled önmagad
Mert higgyék el, Elvtársak, én soha nem akartam körszakállt növeszteni.
Nem mer előremenni, Karola háta mögé bújva nézi az élettelen nappali szoba csataterét, ahonnan már elvitték a halottakat és a romokat is eltakarították.