Kocsiba ültek, és elhagyták a várost, hogy magukban éljenek, távol a rossz nyelvektől, messze a világ zajától, a vadregényes Szászfenesen.
– A regényről beszéljen – mondta fáradtan a szultán, aki szabadidejében a jóféle vörösborhoz francia regényeket szeretett olvasgatni.
Írni és olvasni csak ketten tudunk, a Mérnök meg én. Én tőle tanultam, ő talán még járt iskolába
és be kell vallanom azt is, / bármilyen giccsesnek tűnik, / hogy én szerelmes vagyok / a saját feleségembe.
Lisznyai jó tíz évvel azelőtt, a protestánsok üldözésének ismételt megindulásakor, előrelátóan gröningeni, majd leideni egyetemi tanulmányokban keresett menedéket