Haszontalannak mondod a szerzeteseket – folytatta apám –, de neked vajon mi hasznod?
nem tudni, merről érkezel, a vidékek egyformák, / oldj el magadtól, hogy kékbe bábozódhassak...
A magunk lábán álltunk, magunknak adtunk díjakat. Könyvek is alig-alig érkezhettek Magyarországról, amit átengedtek a határon, az is inkább világirodalom volt, méghozzá a semlegesebb fajtából...
Mivel és hogyan magyarázható, hogy egy könyvet ötször vásároltam meg eddigi életemben, és most, amikor írni akarok róla, nem találom a könyvespolcomon?
Párizs, 1820-as évek. Beethoven, szerelem – e kettő kellett Hector Berlioznak ahhoz, hogy hosszan kihordott nagy tervét, az Épisodes de la vie d’un artiste címet viselő öttételes alkotását lezárja.
Nem tudom meghatározni a könyvnek sem a műfaját, sem azt a domináns művészeti ágat, amelyhez tartozik. Ismeretterjesztő szöveg vagy szépirodalom?
Leghamarabb csak a holnapi vesperás után foghatnak gyanút.
ha sokáig nézel felfelé lehetséges hogy / szemeid mégis megisszák / a könnycseppet amivel percek óta / púposra öntött pohár módjára / egyensúlyozol