Talán szószátyár lettem. Dumálok az égből, nekem már mindegy, miközben lent háború van, és nekem is állást kéne foglalnom. Mondtam már, hogy meghaltam?
Abban a nagyon termékeny fél évtizedben, amelyben Mózes Attila szépirodalmi életműve jelentős részét megírta, a két, leginkább a mózesi elbeszélés hangját megteremtő prózagyűjteményében...
Az Ezeregyéjszaka meséit az utolsó feketetói vásárban vettem. Előbb vagy utóbb persze megint lesz vásár, bár ezt még inkább csak reméljük és nem tudjuk.
A költészet mint lobbitevékenység? – ez jutott eszembe az esztenán...
Ember-e az asszony? Hát ha cigány? Mekkora valójában az az áthatolhatatlan szakadék, amelyet tudni vélünk ember és ember, magyar és cigány, cigány és cigány ember között?
2022. március 12-ig tekinthető meg Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) a 2021 decemberében megnyitott IttMást – Romániai magyar képzőművészet 1975 és 1989 között című kiállítás..
tizenhét évesen voltam a legjobb már túl a gyerekkor burokban nevelt egyke-dacán már levetve az otthoni ruhát
Ludwig Wittgenstein, a 20. századnak ez a furcsa filozófusa, egyszer állítólag azt mondta Drurynak, hogy „nem vagyok vallásos ember, de nem tehetek róla: minden problémát vallásos nézőpontból látok”.