.svg)
Vedlik a rákosi vipera. / Annyi gyereket nem szülök meg, / amennyit akarok. Kirámolt boltozatok.
Olvasás közben legszívesebben felugranék, a levegőbe bokszolva körbe-körbe rohannék a teremben, igeneket ordibálva. De mégse. Mit szólnának a kollégák.
glitch akarok lenni / látványo kösszeesküvése a megértés ellen
Isten veled, Jóska, írom, és közben nem hiszem el, hogy nem hallhatom már a hangod, a nevetésed, nem ülünk többé egy asztalnál veled, rácsodálkozva az együtt gondolkozás csodájára.
Úgy hiszem, a legmagasabb polcon a helye. Hogy ott van-e? Nincs. Hogy ott lesz-e? Aligha. Hogy ez levon-e bármit is az értékéből? Vélhetően nem.
byzantium épül, nagy, robosztus / épületegyüttesek egymásba roskadva… / …untig hajszolt a történelem
mert én metamodern vagyok / ott van a versem az antológiába’
Való igaz, három pár ócska cipőm van. Egyébként az is igaz, hogy többnyire nincs egy vasam sem.
