Az viszont tény, hogy nem untam meg még azokat a témákat, amikkel elbajlódtam a Kilenc szabad növényben, sőt, egyre több ötletem van.
Max Regernek hívták. A maga korában meglehetősen ellentmondásos zenésznek számított.
Abgarjan női főhőseit nem mesélteti, hanem mesél róluk – arról, hogy életük válságos pillanataiban mit jelentett számukra a városkában mindenki által jól ismert Szimon színre lépése.
„Legyek még költő egy ideig” – fogalmazódik meg az elemi vágy, ahogy a versben ennek a költészetnek a két végpontja is kijelölődik: szerelem és forradalom.
A Nemes Leventével készült beszélgetőkönyv kalandos körülmények között, de megérkezett hozzám az elmúlt év végén.
A rémálmok, a szürrealizmus és a professzor vesszőfutása mögött rejtőzik egy sokkal intimebb, egyszerűbb történet is, ami a filmet lerántja a földre, és milyen jól teszi.
Markó Béla eljutott oda, hogy mindenre figyel, ami verssé formálható.