a villanykörték megfontolt használatára kért, gyors kijelentésekre, mert szobáját egy kiszámíthatatlan állat is lakja.
Megszoktam már, hogy apám félszavakkal kommunikál. Soha nem a szó a lényeg. Erőteljesen nyomja meg az első szótagot, szája vékony, mint az ívpapír. Az utolsó szótag már szinte alig hallszik.
Vigyázni kell, nehogy elbízza magát. Dicséred nyakra-főre, adod alája a lovat. El fogja bízni magát, és aztán nézheted. Ott lesz neked, elbízottan. Azzal a nagy arcával. Azzal a nagy önbizalmával.
Hogy a halálra is emiatt gondolok-e egyre többet, vagy a halál miatt rád: ennek eldöntését meghagyom a képzeletbeli pszichológusomnak.
Cukrászda. Elfelejtették kikerülni. A gyermek arca felragyog, kismotorján a kültéri fagylaltpulthoz száguld.
selyemtisztákká leszünk, mint az almavirágok, de közel sem olyan tökéletesek.
Elfelejtettem elmesélni a hajnalt,amikor szárnyaszegetten megérkeztél.
Mi a filozófia? Mit jelent a filozófiával találkozni? Milyen következményekkel jár ez a találkozás? El lehet-e hagyni a filozófiát?