Olyan ártatlan ő maga is. Az idétlen kis Suzi a maga 12 évével. Nincs mitől tartani…
Ki itt most belépsz hagyj fel minden halogatással
miért bólogat fű fa bokor mező gyomok könnyedén
Most mennem kell. Meg kell ennem a tejbegrízemet.
Hogyan temessünk írót?, adhatnám e szövegnek az alternatív címet, még távolabb kerülve a választól.
Minálunk otthon senki nem iszik. Közösen legalábbis. Magányos műfaj ez, mint annyi minden.
Takács Csabának jóval többet köszönhet az erdélyi magyar kultúra, mint amennyi a hétköznapi beszéd tereiben erről tudható. Ez alól a Helikon sem kivétel.
Az embert mindig nyugtalansággal töltötte el a csillagtalan, zárt világállapot – nem elhagyni akarja, csak túltekinteni a mindenkori horizonton, ahol valaminek lennie kell.