Szóval így, a tökéletes hétköznapok. / Gyerekkori ágybavizelés, / forradalom. Megint a kardvirág.
egy üvöltő vadállat voltam, egy csak test, egy lélekben máshol, egy felfelé és lefelé kapcsolat, hosszú félelemlánccal idekötve
éjszaka két szív dobogott bennem.
Sosem volt saját hangja, de kifinomult / gégéjének hála képes volt bármit mondani.
A csehországi Tábor-hegy inkább egy domb. Szelídebben emelkedik, mint az eredeti, a Názáret melletti.
Volt egyszer egy vörös ember, akinek nem voltak szemei, sem fülei. Haja sem volt, a vörös elnevezést csak megegyezéses alapon kapta.
most mindenki rólad beszél / látom a fanyar mosolyt az arcodon
van léped uram vannak testrészeid? / vagy csak egy eszme vagy s merő önzés a hit?