.svg)
Írni és olvasni csak ketten tudunk, a Mérnök meg én. Én tőle tanultam, ő talán még járt iskolába
Öregszel? Ne haragudj, de valamit nem jól csinálsz. Azaz nem csinálsz te semmit! Csak éled az életedet, jó, de hát az is milyen élet?
és be kell vallanom azt is, / bármilyen giccsesnek tűnik, / hogy én szerelmes vagyok / a saját feleségembe.
A kiállítás már ebben a formában is bizonyítja azt a magától értetődő hipotézist, hogy az iskolák felelőssége megkérdőjelezhetetlen egy település kulturális életének alakításában
A Kontinental ’25 kísérletet tesz egyfajta „görbe tükör” állítására, de nem biztos abban, merre fordítsa tükrét
A versben reprezentált portrék médiuma alapvetően privát, és ahogyan a privátra jellemző, a „magunknak csinált”-ból eredő öröm, felhőtlenség, optimizmus hatja át.
Bagatell ügy. Mint valami régi magyar színész ripacskodna: B Á G Á T E L L!
És középen a bioszkémes Huszár Márton, az új nemzedék: azokkal maximalista, akik orvosira jelentkeznek, a többiekkel: „ha nem bántasz, én sem bántalak”.
