Nem a semmiből jöttünk, és nem a semmibe megyünk: csupán ágai, ágacskái vagyunk egy hatalmas fának, amely a földben gyökerezik.
Ha valaki az erdélyi paraszti világról, az állattartásról készít fotókat, nagyon nehéz lehet levetkőznie a jól bejáratott táj- és szociofotózás sztereotípiáit.
„A dolgok csak egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek.”
A hajók, rajtuk a teljesen apatikus és reményvesztett legénységgel, október 12-én éjjel érték el az Indiának gondolt Bahama-szigeteket.
Mondják, amire nem számít az ember, arra nem is lehet felkészülni.
Szobám négy fala közt, fénytelen, tompa / ragyogás. A nagy utak elmaradtak, nem / volt örök, amit annak hitt bennem az Isten.
A macska elfekszik az udvaron, lohol a kánikulában, mint egy kutya. Tíz óra vonatút Pestről, légkondi nuku. Valamivel mindig számot kell vetni, különösen az ilyen sefüle-sefarka nyarakban...
Rázendít a jégmadár torka-fehére, Aki hegyi tavakat fölhasítja; Kíséri őt a verebek kórusa, Mikor a régi tetteket fölpanaszolja, Mikor új dalokat rögtönözve sirat.