Régi barátja látogatta meg. Olyan régi, hogy amikor sok-sok éve meghalt, már sok-sok éve nem találkoztak.
„A gondolat halhatatlan. Ez emelte ki az embert alacsonyrendűségéből”
Mitől népszerű Bosch? Azt hiszem, a huszonegyedik századi ember képzeletét leginkább az egyszerre rettegett és vágyott apokalipszis látomása ragadja meg.
Lélegezni, mintha normális volna. Sírás és ordítás, nevetés kettőssége. Önmagunk elvesztése és mederbe terelése. Közben pedig az ismételt atyai tanácsok: Szedd össze magad!
Repülsz felhők fölött, / suhansz felszín alatt, / csak embertársaidhoz / nem találsz utat...
Fentebbi cím az emlékezőregénye címe. A becézés – ki mástól? – Gézától ered. A címet egy jó barát, Temesi Ferenc találta ki. Páskándiné Sebők Anna, ő volt a Rozsdásszemű. Nekem csak Anikó.
Hogyan érdemes egyetemes gyermeki gondokról, gondolatokról, érzésekről beszélni, és miként lehetne empatikussá tenni ezekkel szemben a felnőtteket és gyermekeket?