De egyelőre élünk még, szegénykém
„Költő, ne lopj! Csak hogyha kérik…”
várakozik, és fényben áll, és fényben él.
A résztvevők számának növekedéséhez bizonyára az is hozzásegített, hogy míg az első pályázatot csupán Kolozsváron szervezték meg, a második alkalommal vidéki városok iskolái is jelentkezhettek.
Az „irodalmi parlament” metaforája korán kísérni kezdi az 1926-os marosvécsi írótalálkozóra összegyűlt írók közösségét.
A száz évvel ezelőtt megfogalmazott célok egyik legszebb metaforája a mindenkori közösség, íróközösség asztala.