Legyen szüntelen öngondoskodás az életed, hogy ne maradjon időd másra. Figyelj magadra. Figyeld a tested. Hisz te és a tested különös egység vagytok. Egy tested van, talpig a tied.
Erről szól az élet. A színház meg az élet tükre. Közhely, csupa közhely.
Egyetlenegyszer jön le velem reggelizni, és kiábrándul, hogy szupermarketből van az étel. Müzlis joghurtot eszik, én visszafogom magam, hogy ne lakmározzak be a püspökkenyérből.
Balgagó eltűnődött, mit jelenthet ez, de ahogy a patakra nézett, megsejtette. Széllökés-sóhajok kíséretében beleereszkedett a vízbe, és lassan gázolva benne a távoli épület felé indult.
dicsértelek / hogy megtörjem a Csendet / te felnevettél / a bejárónődé az Érdem / szerencsére megtehetitek / nálatok Rend van és Tisztaság
„Önmagáról beszél?” „Mindig önmagamról beszélek.” „Gondolja, hogy rendjén van ez így? Miért nem másokról beszél?” „Mindig másokról beszélek.”