mert az ember kénytelen érzelmi (és olykor) fizikai bántalmazó kapcsolatban élni a történelemmel, akit elhagyni lehetetlen
Mint megbicsaklott késeknyikkanása a porcelánon,felszakad a rigófütty alombok alól
Némelyek a közönségből meg azt bizonyítják, hogy számára már rég ez a feladat, hogy belehaljon, csináljon bármit is.
Ez az egy gyerekkoruk van. És annak ez a világa. A szupermarket előtt gazdájukra várakozó kutyák.
Ma csak egy embert hoztak be lekötözve, életfélelmem van, mormolta félhangosan
a villanykörték megfontolt használatára kért, gyors kijelentésekre, mert szobáját egy kiszámíthatatlan állat is lakja.
Megszoktam már, hogy apám félszavakkal kommunikál. Soha nem a szó a lényeg. Erőteljesen nyomja meg az első szótagot, szája vékony, mint az ívpapír. Az utolsó szótag már szinte alig hallszik.