Úgy hiszem, a legmagasabb polcon a helye. Hogy ott van-e? Nincs. Hogy ott lesz-e? Aligha. Hogy ez levon-e bármit is az értékéből? Vélhetően nem.
byzantium épül, nagy, robosztus / épületegyüttesek egymásba roskadva… / …untig hajszolt a történelem
mert én metamodern vagyok / ott van a versem az antológiába’
Való igaz, három pár ócska cipőm van. Egyébként az is igaz, hogy többnyire nincs egy vasam sem.
Kivert kutyákként szaladtunk hozzád, / kilesni titkaid.
Írásainak a múltból átragyogó embersége biztosítja immár Kemény János örök időszerűségét. Betöltötte „a jó író és a jó ember találkozásának” küldetését.
Szétbomló sóhaján a végtelennek / kiléptem szálkás árnyékom mögül
Ahogy véghez közelít kezdet, mondanám: veni, vidi, benji… de semmi nem bizonyos, a halál sem.