.svg)
Ott, ahol zord sziklák és izolációra ítélt, apró szigetek, smaragdzöld dombok és hideg óceáni partok zárják közre az ír lelket, lelassul az idő...
Mennyire boldogok / voltunk, és nem / is tudtuk, sejteni lehet csak...
egy kamionos mellett lüktet, felszisszent egy Borsodit, / belekortyol, fintorog, kivágja az ablakon, utánaugrik
A zajokat elszívhatták a csillagok és a köztük fekvő sötétség, a meleggel együtt, amit a nap éjszakára itt hagyott.
Tiszta, karcmentes, steril.
a száj nem feledte a nyelvet. a pap abbahagyta a beszédet. utolsó szavát, az áment megismétli a szám. a fejem csodálkozik, minek ide egyáltalán pap.
a szív ez a romantikus hentesáru / bordarács mögött kínálja magát
Nem látom. Mondta az Öreg. Nem látom, amit látok. Csak a szemem néz előre, csak a szemgolyóim mozognak.
