.svg)
A fragmentumjelleget, azt hiszem, inkább a munkamódszer adja: a versre várni kell, darabokban érkezik.
Máig megvan bennem a késztetés, hogy szembeforduljak vele, ugyanakkor többnyire ezt is úgy teszem, hogy az ő fogalmait használom.
Lelépünk. Talán perecet venni, vagy üzenetet írni titkos kedvesünknek. Szűk és kanyargós utcácskába lépünk.
Már jó ideje kialudt a szépirodalom iránti érdeklődésem. A valóság minden fantáziát felülmúlt, és kiütött a nyeregből.
Ian Fraser Kilmister 1945 szentestéjén született az angliai Stoke-on-Trent Burslem városrészében
De ma valamiért mégsem szeretnék kézre kerülni.
Ahonnan érkezett, borongós az égbolt, csak kivételes esetben tör át rajta a fény. De világosság azért van.
Nagyapám a rend végén megáll, kifújja magát, megemeli tányérsapkáját, őszes kefehaján izzadság csillog. Szeme, feje kicsi, mint az egéré, hunyorítva néz.
